New-Hampshire

Sz�rmaz�s:

Amerikai teny�szt�s. 30 �vnyi szelekt�l�s ut�n a h�z�ty�k termel�s miatt a n�veked�si er�lyre, valamint a nagy barna toj�sokra (a Rhode Islandit�l �r�k�lte) teny�sztettek ki. Eredetileg csak az aranybarna v�ltozatban l�tezett. A feh�r v�ltozatot 1954-ben N�metorsz�gban, m�g ugyanebben az id�szakban az USA-ban az aranybarn�b�l keresztez�sekkel teny�sztett�k ki.

Saj�toss�gai:

Elterjedt kett�shasznos�t�s� ty�k magas toj�s- �s h�shozammal, t�bb�ves teljes�tm�nnyel. Gyorsn�v�s�; ellen�ll�; kor�n �r�.

�sszbenyom�s:

K�z�pneh�z, er�s ty�k; j�l lekerek�tett form�val �s k�z�pmagas, sz�les �ll�ssal.

Fajtajellegek a kakasn�l:

T�rzs: k�z�phossz�; sz�les; m�ly; j�l lekerek�tett.

Nyak: k�z�phossz�; j�l �velt; a d�s nyaktollazat t�l�r a v�llon.

H�t: k�z�phossz�; sz�les; enyh�n homor�; a nyeregr�szben besz�gell�s n�lk�li, j�l emelked�.

V�llak: lekerek�tett; nem el�re�ll�.

Sz�rnyak: k�z�pnagy; j�l z�rt; szorosan a testen hordott.

Nyereg: sz�les; oldalt lekerek�tett; p�rnak�pz�d�s n�lk�li.

Farok: k�z�phossz�; j�l kiter�tve hordott; a sarl�tollak k�z�phossz�ak �s sz�lesek; a vez�rtollak sz�lesek, de j�l takartan hordott.

Mell: m�ly; sz�les; j�l lekerek�tett; a mellcsont viszonylag messzire el�reny�l�.

Has: telt �s sz�les.

Fej: k�z�pnagy; ink�bb lapos mint kerek.

Arc: sima; finomsz�vet�

Tar�j: egyszer�; k�zepes nagys�g�; er�sen felfekv�; 4-5 f�r�sz; a z�szl� k�veti a tark�vonalat, de nem fekszik fel.

�llebenyek: k�z�phossz�; egyforma; r�ncmentes.

F�llebenyek: hossz�k�s; sima; ragyog�an v�r�s.

Szemek: nagy; az �risz sz�ne a narancst�l a v�r�sig terjed.

Cs�r: er�s; k�z�phossz�; az aranybarna sz�nv�ltozatn�l a s�rg�st�l eg�szen a vil�gos szarusz�n�ig v�ltozhat, a feh�rekn�l s�rga.

Combok: j�l l�that�ak; izmosak; k�z�phossz�ak.

L�bak: egyenes; k�z�phossz�; sima; s�rga.

L�bujjak: egyenes; j�l terpesztett.

Tollazat: sz�les �s szil�rd; feszesen a testhez simul�.

Fajtajellegek a ty�kn�l:

Az ivari jellegeket lesz�m�tva a kakassal megegyez�. A tar�j egyszer�, k�z�pnagy �s finom sz�vet�. A has telt, nagyon sz�les �s valamennyire ki�ll�. A farok k�z�phossz�, sz�les vez�rtollakkal, sz�lesen hordott.

Durva hib�k a fajtajellegben:

T�l lapos vagy keskeny h�t; t�l r�vid �s t�mzsi forma; lapos mell; t�l magas vagy t�l m�ly �ll�s; t�l durva vagy t�l finom csontv�z; feh�r sz�n a f�llebenyekben.

Sz�nv�ltozatok:

Aranybarna:

KAKAS: fej aranybarna. A nyaktollazat aranybarna, az als� r�sz�n finom fekete rajzolattal, lehet�leg eltakarva. A nyeregtollazat valamivel s�t�tebb mint a nyaktollazat, rajzolatmentes. A h�t, a v�llak �s a sz�rnyfed�k csillog� gesztenyebarn�k. Felt�tlen meg kell lennie a sz�nek h�rmashangzat�nak a nyaktollazat, a sz�rnyfed�k �s a nyeregtollazat k�z�tt. A mell �s a marad�k tollazat valamivel vil�gosabb aranybarna. A k�zevez�k aranybarn�k, fekete rajzolattal a k�ls� z�szl�n a tollgerinc ment�n, b�r nem az eg�sz tollhosszon megk�vetelt. A karevez�k bels� z�szl�ja aranybarna, fekete rajzolati ter�lettel.  A k�ls� z�szl� telt aranybarna. A vez�rtollak feket�k, finom barna szeg�ly a toll v�g�n enged�lyezett. A sarl�k m�lyfeket�k, er�s z�ld f�nnyel. A mell�ksarl�k feket�k, keskeny barna szeg�ly k�v�natos. A kakas tollazat�nak er�sen csillognia kell.

TY�K: a fej aranybarna. A nyaktollazat csillog� aranybarna, az als� r�szen r�vid fekete sz�rcs�k-rajzolattal. A testtollazat teljes sz�n�ben valamennyire vil�gosabb �s egy�ntet�bb, mint a kakasn�l �s nagyj�b�l megfelel a kakas mellsz�n�nek. Enyhe elt�r�s a k�peny- �s a sz�rnyfed� sz�n�ben enged�lyezett. A k�z- �s karevez�k sz�ne �s rajzolata olyan, mint a kakasn�l. A vez�rtollak feket�k, a barna szeg�ly enged�lyezett. A farok-fed�tollak feket�k, barna szeg�ly enged�lyezett. A nagyobb farok-mell�ktollak feket�k, lehet�leg barna szeg�llyel. Az enyh�n foltos fels� sz�n, mint a j� toj�shozam jele, enged�lyezett. Az als� tollazat mindk�t ivarn�l valamivel vil�gosabb, mint a fels� sz�n.

Durva hib�k:

Er�sen foltos fels� sz�n; a tollazat t�l s�t�t vagy t�l vil�gos t�nusa; nyeregrajzolat; a ty�kn�l magasan felfel� ny�l� nyaktollazat-rajzolat; korom a sz�rnyfed�k�n �s a k�penytollazatban; teljesen hi�nyz� evez�rajzolat; sz�rke vagy m�s er�sen elt�r� als� tollazat; liszt.

Aranybarna-k�krajzolatos:

A f�sz�n �s a rajzolat elrendez�se mit az aranybarna sz�nv�ltozatn�l. A rajzolat sz�ne a fekete helyett itt k�k.

Durva hib�k:

Er�sen foltos fels� sz�n; a tollazat t�l s�t�t vagy t�l vil�gos t�nusa; t�l s�t�t vagy t�l vil�gos k�k; a k�k tollak helyett fekete tollak; liszt; rajzolati hib�k mint az aranybarna sz�nv�ltozatn�l.

Feh�r:

Tiszta ez�stfeh�r, s�rga �rnyalat n�lk�l.

Durva hib�k:

Er�s s�rga �rnyalat, mely az �sszbenyom�st zavarja.

S�ly: Kakas: 3-3,5 kg, ty�k 2,25-2,7 kg.

Keltet� toj�s minim�lis s�lya: 55 g.

�ves toj�shozam: 220 db.

Toj�sh�j sz�ne: barna

Gy�r�nagys�g: kakas 22 mm, ty�k 20 mm.

Bielefeldi Karvalysz�n� (autosex)

Sz�rmaz�s: Bielefeld t�rs�g�ben  teny�sztett�k ki �s 1980 augusztus 22-�n ismert�k el a fajt�t.

Saj�toss�gai: Gyors n�veked�s�, az id�j�r�snak ellen�ll�, karvalysz�n� ty�k, figyelemre m�lt� toj�shozammal. Barna nagy toj�sok. A naposcsibe pihetollazata: Kakas: okkers�rga vil�gosbarna h�tcs�kkal, �s a fej�n feh�r karvalyfolttal. Ty�k: vil�gosbarna, telt s�t�tbarna h�tcs�kkal, tov�bb� kicsi karvalyfolttal a fej�n.

�sszbenyom�s: Nagy ty�k, egyenes �s hossz� h�tvonallal, valamint tompa faroksz�ggel; a k�z�pmagasn�l m�lyebb �ll�ssal, lehet�leg a comb ne l�tsz�djon.

Fajtajellegek a kakasn�l:

T�rzs: hengerszer�en elny�l�; v�zszintesen hordott.

Nyak: enyh�n �ves; er�s; telt nyaktollazattal.

H�t: hossz� v�zszintes.

V�llak: sz�les; nem el�reugr�; j�l lekerek�tett.

Sz�rnyak: k�z�pnagy; j�l z�rt; szorosan hordott; a g�rb�letn�l enyh�n �ves.

Nyereg: sz�les; oldalt lekerek�tett; telt nyeregtollazattal; p�rn�t nem k�pez.

Farok: tompa sz�gben hordott; vez�rtollak sz�lesek; a k�z�phossz� sarl�kt�l fedett.

Mell: m�ly �s sz�les; enyh�n el�re�velt, j� g�mb�ly�d�ssel.

Has: telt; sz�les; messze kidomborod�.

Fej: m�rs�kelten nagy.

Arc: tollatlan; eleven v�r�s.

Tar�j: egyszer�; 4 – 6 f�r�sszel, melyek a tar�jlap fel�ig bev�gottak; a tar�jz�szl� nem fekszik fel.

�llebenyek: ov�lis; a nagys�guk a tar�jhoz viszony�tottan ar�nyos.

F�llebenyek: hossz�k�s; k�z�pnagy; v�r�s.

Szemek: az �risz narancsv�r�s.

Cs�r: er�s; k�z�phossz�; s�rg�s szarusz�n�.

Combok: r�vid; legnagyobb r�sze az oldals� tollazatba rejtett.

L�bak: k�z�phossz�ak; tollatlan; s�rga.

L�bujjak: egyenes; j�l terpesztett.

Tollazat: m�rs�kelten sz�les tollak; enyhe combp�rna k�pz�d�s enged�lyezett.

Fajtajellegek a ty�kn�l:

Az ivari jellegeket lesz�m�tva a kakassal megegyez�. Fontos a m�ly, sz�les �s enyh�n el�re domborod� mellr�sz. Sz�les, telt, igen kifejlett has. A hossz� �s v�zszintesen tartott h�t tompasz�ggel megy �t a farokba. A toj� ty�kok eset�ben a kifakult s�rga l�b �s az eld�lt tar�jz�szl� enged�lyezett.

Durva hib�k a fajtajellegben:

H�romsz�gletes vagy felfel� emelked�, finom �s keskeny t�rzs; r�vid vagy homor� h�t; lapos, magasan hordott mellr�sz; meredek faroktart�s; t�l magas �ll�s; feh�r a f�llebenyekben; a ty�kn�l nem el�gg� kifejlett has.

Sz�nv�ltozatok:

Karvalysz�n�:

KAKAS: Nyak- �s nyeregtollazat, fels� h�t, v�llak �s sz�rnyfed�tollak telt v�r�sess�rga, vil�gossz�rke karvalyoz�ssal. Enyhe sz�rke t�nus a h�tban enged�lyezett. A karevez�k sz�rke-feh�r-s�rg�sbarna karvalyozottak. A mell �s a has vil�gosabb karvalyozotts�ggal a s�rg�t�l az enyhe v�r�sig terjed, az enyhe sz�rke �rnyalat nem hiba. A farok sz�rke karvalyozott, barna �rnyalat enged�lyezett.

TY�K: Valamennyivel vil�gosabb rozsd�s-fogolysz�n� k�penytollazat pelyhes karvalyrajzolattal, melyek a sz�rnyfed�k�n vil�gos foltokk�nt fell�phetnek. A nyaktollazat aranysz�n� sz�rcs�kokkal, melyek az alig l�that� vil�gossz�rke karvalyozotts�g miatt megt�rnek. A mell sz�ne v�r�ses s�rga. A s�rg�s flitter a k�penytollazatban nem hiba.

Durva hib�k:

KAKAS: a k�penytollazatban sz�rke karvalyozott mell- �s hasi r�sz �s hi�nyz� s�rga t�nus; kormos nyaktollazat; feh�r evez�tollak; egy vagy t�bb tiszta feh�r sarl�toll.

TY�K: er�s sz�rke t�nus a k�penytollazatban; fekete tark�; fekete sz�nberak�d�sok a mell-, a has- �s a h�tr�szen, a v�r�ses s�rg�t�l m�s mellsz�n.

Ez�st-karvalyozott:

KAKAS: A fej, nyak- �s nyeregtollazat ez�stfeh�r, a tollak bels� ter�let�n berak�dott sz�rke, kendermagos jelleg� rajzolattal. A h�t, a v�llak �s a sz�rnyfed�k ez�stfeh�rek, t�bb-kevesebb alig l�that� sz�rke karvalyozotts�ggal. A vez�rtollak, a k�zevez�k �s a karevez�k bels� z�szl�i a tollnagys�gnak megfelel�en nem tiszta, durva karvalyozotts�g�ak. A karevez�k k�ls� z�szl�i ez�stfeh�rek, sz�rnyh�romsz�get k�peznek. A nagy sz�rnyfed�tollak (k�t�sek) s�t�tsz�rk�n karvalyozottak, r�szben feh�r k�ls� szeg�llyel. A mell, a combok, a has �s a farok a vil�gos- �s a s�t�tsz�rke v�ltoz�s�ban enyh�n �vesen �les elhat�rol�d�s n�lk�l karvalyozott.

TY�K: a fej �s nyaktollazat ez�stfeh�r, a toll bels� ter�let�n s�t�tsz�rke karvalyrajzolattal, a tark�n s�t�tebben enged�lyezett. A mell a lazacsz�nt�l a v�r�ses s�rga sz�nig terjed, egyes tollakon a feh�r foltok egyel�re m�g enged�lyezettek. A test tollazata a vil�gos- �s a s�t�tsz�rke v�ltoz�s�ban enyh�n �vesen �les elhat�rol�d�s n�lk�l karvalyozott �s r�szben enyhe sz�rk�n borsozott. A keskeny ez�st�s tollszeg�ly enged�lyezett. A sz�rnyak �s a faroktollak valamennyivel s�t�tebbek, �les elhat�rol�s n�lk�li, durva karvalyrajzolattal.

Durva hib�k:

KAKAS: s�rga �rnyalat; hi�nyz� karvalyozotts�g a nyak- �s nyeregtollazatban; rozsda a sz�rnyfed�k�n.

TY�K: Barna berak�d�sok a fej- �s k�penytollazatban; rozsda a sz�rnyakban; hi�nyz� karvalyozotts�g a nyaktollazatban; fekete tark�.

S�ly: kakas 3-4 kg, ty�k 2,5-3,25 kg.

A keltet� toj�s minim�lis s�lya: 60 g.

�ves toj�shozam: 230 db.

Toj�sh�j sz�ne: barna.

Gy�r�nagys�g: kakas 22 mm, ty�k 20 mm.

Plymouth Rock- Feh�r:

A Plymouth Rock amerikai ty�kfajta, amelyet az 1860-as �vekben teny�sztettek ki.

Fajtat�rt�net:

1880-ban m�r t�bb eur�pai orsz�gba eljutott. A kendermagos kiindul� �llom�nyokb�l hamarosan kiteny�sztett�k a feh�r, fekete, s�rga sz�n�eket. Kiteny�szt�s�nek c�lja egy sokoldal�an hasznos�that�, kor�n ivar�r� fajta volt. A Plymouth Rock n�lunk Magyarorsz�gon is igen kedvelt fajta, �gyhogy polg�rjogot is nyert, �s �ltal�ban fonetikusan csak plimutnak �rj�k �s mondj�k. Az egyetemes ty�kfajt�k k�z� sz�m�tj�k, mert minden t�ren els�rend� teljes�tm�nyeket tud felmutatni. K�l�nb�z� v�rkeresztez�sekb�l ered, legf�k�nt fekete cochin- �s dominik�nusv�r van benne.

Fajtab�lyegek, sz�nv�ltozatok:

Nagy test�, er�s megjelen�s�, kiss� ny�jtott test�ll�s�. Sz�les terpeszben �ll, b�szke tart�ssal. A h�t sz�les �s kerekded, k�z�phossz�. A farktollak r�videk, teltek, kerekdedek. A mellt�j�k lekerek�tett, sz�les. A fej meglehet�sen kicsi, a szemek nagyok, s�rga-v�r�s sz�n�ek. R�vid, er�s �s s�rga a cs�r. A taraj egyszer�, kicsi, nem t�lzottam bev�gott fogazattal. F�llebenye piros. Nyaka k�z�phossz�, er�teljes, fenntartott, gazdag sz�r�z�tts�ggel. A cs�d hossz�, er�s, de nem goromba csontozat�, s�rga sz�n�.

Sz�nv�ltozatok: kendermagos, fekete, feh�r, s�rga, s�vozott.

Tulajdons�gok:

A feh�r plymouth fajt�t j�val k�s�bb teny�sztett�k ki, �s kiteny�szt�se szorosan �sszef�gg�tt az iparszer�, modern pecsenyecsirke t�pus�nak kialak�t�s�val, a broileripar l�trej�tt�vel. A broilerteny�szt� v�llalatok szerte a vil�gon sz�mos vonal�nak kialak�t�s�ban meghat�roz� szerepet j�tszottak. A jelenleg el��ll�tott anyai keresztez�si partnerek a feh�r plymouth fajt�n bel�l kialak�tott vonalak. Joggal �ll�that�, hogy nincs h�shibrid feh�r plymouth n�lk�l.

A feh�r plymouth toj�k testt�mege �ves korban 3,0-3,5 kg, a kakasok� 3,6-4,5 kg.

A feh�r plymouth fajt�n bel�l kialak�tott vonalak k�z�tt vannak feh�r b�r- �s l�bsz�n�, illetve s�rga b�r- �s l�bsz�n� vonalak is, amelyeket att�l f�gg�en haszn�lnak a k�l�nb�z� broiler keresztez�sekben, hogy adott ter�leten milyenek a pecsenyecsirk�k bõr- �s l�bsz�n�vel szemben t�masztott ig�nyek. A gyorsan �s lassan tollasod� feh�r plymouth vonalaknak a tollasod�s alapj�n napos korban szex�lhat� broiler kombin�ci�k el��ll�t�s�ban van szerep�k. A felsorolt f�bb t�pusok toj�stermel�sben �s egy�b �rt�km�r�ikben nem k�l�nb�znek egym�st�l. Toj�stermel� k�pess�g�k 150-170 toj�s 9 h�napos toj�stermel�si id�szak alatt, a toj�sok h�jsz�ne a vajsz�n�t�l a barn�ig terjedhet. A toj�sok �tlagos t�mege 59-62 g.

Marans (fekete rezes)

A marans Franciaorsz�gb�l sz�rmaz� ty�kfajta.

Fajtat�rt�net:

1900 k�r�l teny�sztett�k sz�les k�rben Marans v�rosban �s k�rny�k�n. A kiteny�szt�s c�lja egy gyorsan n�v�, er�s, robusztus �s ellen�ll� fajta l�trehoz�sa volt. 1996-ban lett csak elismert fajta N�metorsz�gban fekete-r�z sz�nben.

Fajtab�lyegek, sz�nv�ltozatok:

H�ta hossz�, farktollazata sz�les, de viszonylag r�vid tollakkal. Mellt�j�ka sz�les, lekerek�tett. Sz�rnyak r�videk, szorosan a testhez simul�. Feje k�zepesen nagy, er�s. Arca piros. Szemek �l�nkek, pirosak vagy narancssz�n�ek. Cs�re er�s, kiss� hajl�tott, szarvsz�n�. Taraja egyszer� t�pus�, m�lyen fogazott. F�llebenyek nem t�l nagyok, pirosak. Toroklebeny k�zepesen nagy, kerekded. Nyaka sz�les, d�s tollazattal. Combok er�sek. Cs�d k�zepesen nagy, gyeng�n tollazott, a h�ssz�n a k�v�natos.

Sz�nv�ltozatok: Fekete-r�sz sz�n�, kendermagos. Csak kev�s orsz�gban elismert sz�nek: aranykendermagos, feh�r-fekete columbai, s�rga-fekete columbia, fekete, feh�r, b�za.

Tulajdons�gok:

K�l�nlegess�ge, hogy s�t�tbarna h�j� toj�sokat produk�l.

A 12. sz�zadban a Marans v�roska mellett elhelyezked� La Rochelle, meghat�roz�, nagy forgalm� tengeri kik�t� volt, ahol gyakran fordultak meg angol haj�k.

A rakom�nyukban gyakran megtal�lhat�ak voltak az �zsi�b�l �rkez� k�l�nb�z� viador kakasok, mivel akkoriban nagy n�pszer�s�gnek �rvendett a lakoss�g k�r�be a kakasviadal.

A t�rs�gben a Marans ty�k �seinek sz�m�t� mocs�ri ty�kok voltak �shonosak, amelyek azonban nem igaz�n tudt�k az ig�nyeket kiszolg�lni. A h�suk gyenge min�s�g� volt, �s a toj�stermel�s�k is eleny�sz�nek volt mondhat�.

Tal�n pont ennek k�sz�nhet�en a helyi mocs�ri ty�kokat elkezdt�k keresztezni a „behaj�z�” viador kakasokkal. E keresztez�seknek k�sz�nhet� a mai Maransok feszes, z�m�k testalkata �s m�r itt megjelentek a sz�nes toj�sok. Mivel a viadorok rendk�v�l sok sz�nben voltak jelen ez biztos�tja a mai Maransok sz�les sz�nv�ltozat�t.  A helyiek nagyon b�szk�k voltak a l�trehozott egyedek robosztus testalkat�ra �s rendk�v�l hat�rozott fell�p�s�re.

Az �zsiai fajt�k megjelen�se a v�rvonalba

A 19. sz�zad m�sodik fel�be a francia fajt�k kiteny�szt�s�n�l el�szeretettel alkalmaztak �zsiai fajt�kat, els�sorban Brahm�kat, valamint Langshanokat, �ppen ez�rt nagyon sok teny�sz�llat ker�l Franciaorsz�gba.

Egy amat�r farmer, Louis Rouille, megsz�llottja volt az �zsiai fajt�knak, leny�g�zt�k a kiv�l� gazdas�gi tulajdons�gaik, a megszokott�l elt�r� s�t�t l�bsz�n�k, valamint csod�latos sz�nezetts�g� toj�suk. gazdas�g�ban, amely Fourasban volt, 20 km-re d�lre La Rochellet�l, a helyi ty�kok mellett nagy egyedsz�mban volt jelen Langshan. A k�rny�kben hamar elterjedt az �ltala teny�sztett kever�kfajta, amely a hely emberek nagy megel�ged�s�re szolg�lt. Ez tekinthet� a Marans m�sodik nemes�t� folyamat�nak. Neki siker�lt el�sz�r ler�gz�teni a s�t�tv�r�s toj�ssz�nt.

Az �ltala teny�sztett baromfik tollazati sz�ne nagyon heterog�n volt, legink�bb az �si viador fajt�k sz�neire �t�ttek vissza.

Az els� fajtatiszta Maransok

1914-ben a Nemzeti Ki�ll�t�son La Rochelle-ben, t�rt�nt az els� bemutat�s. A „nemzet ty�kja” n�ven lett bemutatva.

Kb. 1921 – ben, Madame Rousseau kiv�lasztotta ezt a fajt�t, nemes�t�s c�lj�ra. Kezdetbe szabv�nyos�totta a m�ret�t, valamint a s�t�t toj�ssz�nt, k�s�bb egys�ges�tette a tollazat sz�n�t. Ett�l kezdve besz�lhet�nk az igazi Marans (Marandaise) fajta kialakul�s�r�l.

1928-ban , Madame Rousseau �n�ll� fajtak�nt mutatta be a La Rochellei ki�ll�t�son, ahol egy nagym�ret� extra s�t�t  toj�st, valamint egy k�zel homog�n kendermagos sz�n� teny�szp�rt mutatott be. A fajta �s a toj�s is rendk�v�li sikert aratott. A ki�ll�t�son jelen volt a Francia Mez�gazdas�gi termel� szaklap szerkeszt�je, Mr. Paul Waroquiez, akit mag�val ragadott ez a csod�latos fajta.  

1929 j�lius 1 – �n megjelentetett egy cikket a foly�irat�ban, a „Marandaise” fajt�r�l. M�g ebben az �vben a nemzeti ki�ll�t�son �n�ll� fajtak�nt lett bemutatva, ekkor m�r „Marans”n�ven.

1929. szeptember�ben Mr.Waroquiez javaslat�ra megalakult a francia Marans Klub (MCF), Monsieur Bouyer eln�klet�vel.

M�g ebben az �vben a p�rizsi vil�gki�ll�t�son Lord Greenwayt leny�g�zt�k a Maransok csod�latos tulajdons�gai �s v�s�rolt fekete, feh�r, kolumbi�n, valamint kendermagos sz�nekben. ( Az nem tudni, hogy a v�s�rolt fekete p�ld�nyok genetikai szempontb�l is feket�k voltak e. Az els� 1930-as sztenderdbe a fekete, mint �n�ll� sz�n nem is szerepelt, a fekete p�ld�nyok mind hordozt�k a r�z nyaksz�nt. A tiszta fekete genetik�j� k�l�n�ll� sz�nv�ltozatot csak j�val k�s�bb, 1949-ben ismert�k el)

Lord Greenwayt n�h�ny �v eltelt�vel a kendermagos sz�n t�k�letes�t�s�re koncentr�lt, Neki k�sz�nhet� a norm�l kendermagos sz�n mellett az ez�st kendermagos, valamint az arany-kendermagos sz�n. 15 �v ut�n teny�szet�b�l ker�l ki az els� Marans ty�k, amely �ves toj�shozama meghaladja a 200-at.

1930-ban t�bb ki�ll�t�son is bemutatj�k a Maranst, Lilleben, P�rizsban, Lyonban, valamint Liegeben. M�g ebben az �vben az MCF eln�ks�ge megl�togat t�bb mint 100 gazdas�got, ahol Marans teny�szt�s folyik �s az itt l�tottak alapj�n megalkotj�k az els� hivatalos fajtale�r�st (sztenderdet), melyet 1931.�prilis 2-�n k�zz�tettek �s m�g ebben az �vben regisztr�lt�k az SCAF katal�gus�ba.

Ett�l a pillanatt�l kezdve a Marans fajta gyorsan terjedt eg�sz Franciaorsz�gba, s�t hamarosan az eg�sz vil�gon.

 (Forr�s: Wikip�dia, Ber�nyi Baromfi Farm)

Welsummer: