Kaliforniai ny�l-Kalifornian Rabbit

Az �j-z�landi feh�rhez hasonl�an, az USA-b�l sz�rmazik a vil�g m�sodik legfontosabb fajt�ja, a kaliforniainy�l .

Sz�let�skor m�g alb�n�nak t�nnek, majd fokozatosan alakulnak ki a sz�rk�s-feket�s sz�njegyek a f�leken, az orron, a l�bv�geken �s a farkon. Sz�ne a h�m�rs�klett�l f�gg�en v�ltozik: hidegben s�t�tebb, melegben vil�gosabb.

A ki�ll�t�si t�pusn�l a fajt�ra jellemz� sz�n fontos. A sz�njegyeket kiv�ve sz�rzete feh�r, karmai �s b�re pigmentmentes. Szeme piros. Kiv�l� h�sny�lfajta. Termel�si eredm�nyeit a 8. t�bl�zat ban mutatjuk be. Az �j-z�landi feh�rhez hasonl�an jelent�s teljes�tm�nybeli elt�r�sek figyelhet�k meg az egyes orsz�gok k�z�tt.

A hazai �llom�ny sz�let�skori aloml�tsz�ma megegyezik az �j-z�landival, azonban az any�k valamivel gyeng�bb tejtermel�k �s esetenk�nt, idegesebb term�szet�k miatt, rosszabb nevel�k. N�h�ny nappal, vagy egy h�ttel k�s�bb �rik el a 2,5 kg-os s�lyt, mint az �j-z�landi feh�r n�vend�knyulak, de jobb a v�g�si kitermel�s�k. Fajtatiszt�n �s keresztez�sekben egyar�nt jelent�s, a hibridek egyik anyai vonal�t alkotja. N�lunk azonban sokat vesztett szerep�b�l.

A kaliforniai a vil�g egyik legjelent�sebb h�sny�l fajt�ja, amelyet nagycsincsilla, orosz �s �jz�landi feh�r fajt�k felhaszn�l�s�val alak�tottak ki az Egyes�lt �llamokban.

A fajt�t 1939- ben ismert�k el. Magyarorsz�gra 1967-ben ker�lt be Angli�b�l �s D�ni�b�l. Az angol �llom�ny bizonyult megfelel�bbnek, amely a Feh�r Gy�ngy hibrid kialak�t�s�ban is szerepet kapott. Az 1970-80-as �vekben t�bb nagy�zemben fajtatiszt�n teny�sztett�k.

Ezek megsz�n�s�vel �n�ll� teny�szt�szervezete nem maradt a fajt�nak. Napjainkban a Kis�llatteny�szt�si �s Takarm�nyoz�si Kutat�int�zetben tal�lhat� bel�le egy kisebb popul�ci�.

A kaliforniai ny�l sz�rzet�nek alapsz�ne feh�r, amelyen szab�lyos rajzolatok l�that�k. Az orrot, a f�leket, a farkat �s a l�bv�geket feket�sbarna sz�rzet bor�tja. A sz�rzet finom tapint�s�, a sz�lak r�simulnak a testre. Kiv�l� h�sform�kkal rendelkezik. A nyak r�vid, a t�rzs k�zepesen hossz�. A mellkas viszonylag keskeny, a far �s az �gy�k viszont sz�les, izmolt (20. k�p). 20. k�p. Kaliforniai bakny�l Fot�: Harangi, 2004 159 A fajta ide�lis kifejlettkori �l�s�lya 4,0-5,0 kg k�z�tti. A kaliforniai gazdas�gi t�pusa t�bb tekintetben elt�r a fajtastandardt�l. A sz�njegyek kev�sb� kifejezettek, sz�rk�s sz�n�ek, nem hat�rol�dnak el �lesen a feh�r sz�rzett�l. Gyakran a l�bv�geken nem is l�that�k sz�njegyek. A test form�ja megny�ltabb, a f�lek hosszabbak. Termel�si tulajdons�gait tekintve kiss� elmarad az �j-z�landi feh�rt�l, b�r v�g�si kitermel�se �s szaporas�ga eml�t�sre m�lt�.  

 A kaliforniai ny�l termel�se:

Tulajdons�g Termel�si param�terek:

-Vemhes�l�si ar�ny (%) 70-80

-Aloml�tsz�m �sszes 8-10 �l� 7-8 v�laszt�si 6,5-7,5

-Tests�ly, g 28 napos 520-600 35 napos 800-900 84 napos 2400-2800 S�lygyarapod�s (g/nap) 35-40

-Takarm�ny�rt�kes�t�s (g/g) 3,4-3,6

-V�g�si kitermel�s (%) 57-61